Több kutatócsoport munkájába nyertek betekintést. Először Bánfalvi Zsófia (Növényfiziológia Csoport) vezette be a hallgatókat a laborjában folyó kutatások: vírusbetegség ellenállóság és szárazságtűrésben szerepet játszó gének keresésének rejtelmeibe. Azt is elmondta, hogy ezeket a kutatási eredményeket hogyan lehet használni molekuláris markerekre alapozott növénynemesítésben vagy akár a transzgén mentes precíziós növénynemesítésben. A hallgatók a burgonya modellnövény esetében megfigyelhették a munkafolyamat szinte összes pontját, a molekuláris biológiai laboratóriumtól a növényházig.

Szabó Zoltán (Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport) megmutatta hogyan lehet kórokozó-gazdanövény kapcsolatokat vizsgálni paprikán, baktériumok és vírusok esetén. A paprika kapcsán beszélt a nemesítés és a kutatás szoros együttműködésének fontosságáról. Egy pár mondat erejéig szó esett a paprika csípősségét okozó kapszaicin nemesítésben betöltött s szerepéről, amiből kedélyes beszélgetés alakult ki. A rezisztencia gén stabil bejuttatása egy paprikanövénybe hagyományos módon akár 10 szezont is igénybe vehetne, ha nem lenne double haploid technika – vette át a szót Mitykó Judit (Növényi Szövettenyésztési Csoport). Ezzel a technikával növényeket lehet előállítani csak apai vagy csak anyai kromoszómákat tartalmazó sejtekből. Ebben az eljárásban hazánkban élen jár a NAIK MBK, sőtt külföldi cégek is keresnek minket. A keresztezéssel a növénybe juttatott kedvező tulajdonságot ezzel a technikával gyorsan stabilizálni tudjuk (a növény minden utódja egységesen örököli a jó tulajdonságot). Ezzel több évnyi visszakeresztezési munkát lehet megspórolni ami nagy előnyt jelent a vetőmag előállításban. A hallgatók végignézték a magtól-magig rendszert. Bejártuk a növény házakat ahol a beérkezett vetőmagot hajtatják, a labort ahol a portokokat izolálják és a diploidizáció történik és a növényregeneráló kamrákat ahol a már DH-növényeket ápolják. Ezenkívül megnézhettünk egy folyamatban lévő kutatást, melyben a DH módszert fejlesztenek uborkára.

intezet_latogatas_mbk_hirek_02.png

Csorba Tibor (Növényi Virológiai Csoport) laboratóriumába folytattuk utunkat aki beszélt az alapkutatások fontosságáról. Csoportja epigenetikai (a nem DNS láncon kódolt genetikai információ) változásokkal foglalkozik, azon belül is a növényeket érő hő stressz memóriával. Ismert hogy egy korai hőhullám után a növények jobban elviselik a későbbi tartós forróságot. Itt azt kutatják hogy a növények erre mégis hogyan tudnak “emlékezni”.

Utolsó állomásunk a Várallyay Éva által vezetett Diagnosztikai Csoport volt, ahol a az újgenerációs szekvenáláson alapuló kórokozó diagnosztika került bemutatásra. Az eljárás lényege hogy az adott növényben minden nukleinsavat (a genetikai információ hordozó molekulája) leolvasnak és ebből meg tudják mondani hogy a növényi gazdán kívül milyen más élőlények (baktériumok, gombák, vírusok) vannak egy mintában. Ezt a technológiá két másik NAIK intézménnyel Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet együttműködésben használják.

intezet_latogatas_mbk_hirek_03.png

A mai nap bemutattuk hogy lehet érdekes géneket találni, a talált géneket alaposan megvizsgálni, bejuttatni a növénynemesítésbe akár double haploidként és megismerni a jövő kórokozó diagnosztikáját. A NAIK/MBK-ban büszkék vagyunk arra hogy magas szintű alapkutatási eredményekből valódi értéket tudunk teremteni. A hallgatók érdeklődve járták végig az intézetet, sok kérdés elhangzott. Reméljük jól érezték magukat és köszönjük hogy eljöttek!