MBK - Genetikai Főosztály
A Genetikai Főosztály tudományos programjában mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás nagy szerepet játszik. A Főosztály a nagymértékben önállóan tevékenykedő kutatócsoportok témáin alapszik, melyek naprakész technikákat alkalmazva a molekuláris biológia, genetika, genomika legújabb eredményeit ültetik át a mezőgazdasági kutatásba. A patogén organizmusok nagymértékű változékonysága, alkalmazkodóképessége nagy kihívást jelent nemcsak a kutatók, hanem a növénytermesztés és állattenyésztés számára. Ennek megfelelően a Főosztály legtöbb projektje a patogén organizmusok és a gazda-patogén szervezet közötti kölcsönhatások tanulmányozására irányul mind állati, mind növényi rendszerekben. A kutatás a következő kölcsönhatásokat öleli fel: alma - Erwinia baktérium, baromfi- Salmonella baktérium, sertés - Ecoli baktérium, paprika - Xanthomonas baktérium, paprika – Meloidogyne fonálférgek, lucerna- Fusarium gombák, paprika - TSWV vírus. Továbbá más „hasznos” mechanizmusokat, úgymint a lucerna – Sinorhizobium baktérium szimbiotikus nitrogénkötését, az algák szerepét a környezetvédelemben és egy általános növényi RNS „minőségellenőrzési” mechanizmust (nonsense-mediated mRNA decay (NMD)) is tanulmányozzuk.
Szervezeti alegységek
A baktériumok változékonysága és az ebből fakadó igen gyors evolúciójuk komoly kihívást jelent a kutatók, valamint a mezőgazdaság, a humán és állategészségügy és a környezetvédelem szereplői számára is. A genomi szigetek, plazmidok és más mobilis genetikai elemek meghatározó szerepet játszanak a patogenitási faktorok és az antibiotikum rezisztencia gének terjedésében, ezáltal a bakteriális adaptáció és evolúció folyamataiban.
- Biotechnológiai értékekkel bíró mikroorganizmusok izolálása, azonosítása, mikrobiológiai és molekuláris biológiai jellemzése
- A Balatoni Borrégió borainak helyi jellegét kiemelő új élesztő starterkultúrák létrehozása és a borászati technológiába illesztése
- Spontán erjedéssel készült borokból izolált élesztőgombák vizsgálata
A természetben a növények gyakran kerülnek közvetlen kapcsolatba a környezetükben élő mikroorganizmusokkal. Ezek a kölcsönhatások lehetnek mindkét fél számára előnyösek (szimbiózis), semlegesek, vagy pedig a növény szempontjából károsak (patogén interakció). Csoportunk kutatási témája a növény-mikroba kapcsolatok genetikai vizsgálata, a kölcsönhatások molekuláris hátterének felderítése és az interakciókban részvevő növényi gének azonosítása.
Munkatársak
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2021. február 1-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete, köztük az MBK is a Szent István Egyetemmel együtt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, közhasznú magán felsőoktatási intézményként,átalakított szervezeti struktúrával folytatja tovább működését.