MBK - Genetikai Főosztály
A Genetikai Főosztály tudományos programjában mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás nagy szerepet játszik. A Főosztály a nagymértékben önállóan tevékenykedő kutatócsoportok témáin alapszik, melyek naprakész technikákat alkalmazva a molekuláris biológia, genetika, genomika legújabb eredményeit ültetik át a mezőgazdasági kutatásba. A patogén organizmusok nagymértékű változékonysága, alkalmazkodóképessége nagy kihívást jelent nemcsak a kutatók, hanem a növénytermesztés és állattenyésztés számára. Ennek megfelelően a Főosztály legtöbb projektje a patogén organizmusok és a gazda-patogén szervezet közötti kölcsönhatások tanulmányozására irányul mind állati, mind növényi rendszerekben. A kutatás a következő kölcsönhatásokat öleli fel: alma - Erwinia baktérium, baromfi- Salmonella baktérium, sertés - Ecoli baktérium, paprika - Xanthomonas baktérium, paprika – Meloidogyne fonálférgek, lucerna- Fusarium gombák, paprika - TSWV vírus. Továbbá más „hasznos” mechanizmusokat, úgymint a lucerna – Sinorhizobium baktérium szimbiotikus nitrogénkötését, az algák szerepét a környezetvédelemben és egy általános növényi RNS „minőségellenőrzési” mechanizmust (nonsense-mediated mRNA decay (NMD)) is tanulmányozzuk.
Szervezeti alegységek
A baktériumok változékonysága és az ebből fakadó igen gyors evolúciójuk komoly kihívást jelent a kutatók, valamint a mezőgazdaság, a humán és állategészségügy és a környezetvédelem szereplői számára is. A genomi szigetek, plazmidok és más mobilis genetikai elemek meghatározó szerepet játszanak a patogenitási faktorok és az antibiotikum rezisztencia gének terjedésében, ezáltal a bakteriális adaptáció és evolúció folyamataiban.
- Biotechnológiai értékekkel bíró mikroorganizmusok izolálása, azonosítása, mikrobiológiai és molekuláris biológiai jellemzése
- A Balatoni Borrégió borainak helyi jellegét kiemelő új élesztő starterkultúrák létrehozása és a borászati technológiába illesztése
- Spontán erjedéssel készült borokból izolált élesztőgombák vizsgálata
A természetben a növények gyakran kerülnek közvetlen kapcsolatba a környezetükben élő mikroorganizmusokkal. Ezek a kölcsönhatások lehetnek mindkét fél számára előnyösek (szimbiózis), semlegesek, vagy pedig a növény szempontjából károsak (patogén interakció). Csoportunk kutatási témája a növény-mikroba kapcsolatok genetikai vizsgálata, a kölcsönhatások molekuláris hátterének felderítése és az interakciókban részvevő növényi gének azonosítása.
Csoportunk kutatásainak a középpontjában a növényi Nonsense-mediated mRNA decay (NMD) rendszer működésének és szabályozásának a vizsgálata áll. Az NMD egy minden eukariótában működő, RNS-szintű minőségbiztosítási rendszer, amely a korai stop kodonnal rendelkező aberráns transzkriptumokat ismeri fel és bontja el, ezáltal megakadályozza a gyakran domináns-negatív hatású csonka fehérjék keletkezését.
Munkatársak
Programajánló
Hírek
Betekintés napjaink és a jövő szőlőtermesztésébe
A napokban megjelent könyv célja, hogy átfogó képet adjon a Magyarországon folyó szőlő szaporítóanyag-előállítással kapcsolatos kutatásokról, megismertesse a legújabb technológiákat, fejlesztéseket.
A Gödöllőn megredezésre került V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál programjaiba kapcsolódott be intézetünk, mint kiállító május 25 és 27 között. A kiállítóhelyen bemutatásra került számos, az intézetben futó, a laikus érdeklődők számára is érdekes és könnyen érthető munka poszterek formájában.