MBK - Növénybiotechnológiai Főosztály
A Növénybiotechnológiai Főosztály kutatócsoportjai korszerű molekuláris biológiai eljárásokat felhasználva vizsgálják gazdaságilag fontos haszonnövények és modell szervezetek biokémiai, fiziológiai, sejtbiológiai, epigenetikai és fejlődésbiológiai jelenségeit. Paradicsom metabolomikai vizsgálatokkal támogatják a nemesítési munkát. Korszerű genomszerkesztési eljárások felhasználásával kedvező tulajdonságokat kívánnak előállítani haszonnövényekben (burgonya, szilva, árpa). Több csoport kutatásainak homlokterében a kisméretű szabályozó RNS-ek biológiai szerepének feltárására áll. Így vizsgálják szerepüket a hőmérséklet érzékelésében, a rezisztencia gének szabályozásában, fontos fejlődésbiológiai jelenségek szabályozásában és a vírus-növény kapcsolatokra jellemző védekezési mechanizmusok működésében.
Szervezeti alegységek
Csoportunk a kis szabályozó RNS-ek (sRNS) és az epigenetikai változások szerepét vizsgálja növényekben. Munkánk során, összehasonlító genom szintű sRNS analízissel és sRNS biogenezis mutánsok felhasználásával szeretnénk azonosítani, hogy a sRNS-ek és egyéb epigenetikai változások milyen szerepet játszanak a növényi gének szabályozásában termésérés illetve növény – mikróba kölcsönhatás során.
Munkánkhoz a modern molekuláris biológia és genom szerkesztés módszereit alkalmazzuk. Eredményeink a növényi immunfolyamatok megismerése mellet megteremthetik olyan gyakorlati eljárások alapját is, amelyek növelik a növények stressz toleranciáját, pozitívan befolyásolva ezáltal a termés minőségét és a hozamot.
A burgonya genetikai és metabolit szintű vizsgálata a molekuláris biológia legújabb módszereinek alkalmazásával. Ilyen új módszer a CRISPR/Cas9 rendszeren alapuló genomszerkesztés, aminek felhasználásával a burgonya koraiságát és baktériumos hervadással szembeni ellenálló képességét szeretnénk fokozni.
Csoportunk fő kutatási területe a kis szabályozó RNS-ek szerepének és szabályozó mechanizmusának vizsgálata a modell és gazdasági növények fejlődésében. Célunk olyan új és konzervatív szabályozó kis RNS-ek és növényi faktorok azonosítása, melyek szerepet játszanak a gazdaságilag fontos tulajdonságok kialakításában, illetve a növények általános fejlődési folyamataiban. Továbbá genom szerkesztési technológia (CRISPR/Cas9) felhasználása alap és alkalmazott kutatási célokra elsősorban árpában.
A hőmérsékleti stressz az egyik legfőbb károsító abiotikus tényező, amely negatívan befolyásolja a mezőgazdaságilag fontos növények termelékenységét világszerte. A hőstressz (HS) válaszok során egy sor olyan biokémiai és fiziológiai változás lép fel, amely mérsékli a HS negatív hatásait ami által elősegíti a túlélést, de ezen túlmenően, maradandóan befolyásolhatja a a fejlődést és szaporodást stressz utáni időszakban is. Csoportunk a hőstressz adaptációt vizsgálja a lúdfű (Arabidopsis thaliana) modelben és a gazdaságilag fontos közeli rokonában, a repcében (Brassica napus).
Munkatársak
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2021. február 1-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete, köztük az MBK is a Szent István Egyetemmel együtt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, közhasznú magán felsőoktatási intézményként,átalakított szervezeti struktúrával folytatja tovább működését.