2019 március 8-án a Szent István egyetem végzős mezőgazdasági mérnök hallgatóit fogadta intézetünk. A Szent István egyetem “Növénytermesztés a gyakorlatban” című órája lehetőséget biztosított hallgatói számára hogy testközelből is megismerjék napjaink legkorszerűbb eljárásait és aktuális kutatásait. A program elején Barta Endre (Genomikai főosztály vezetője) mutatta be az intézetet. Vendégeink ezt követően meglátogatták a laboratóriumokat, sejttenyészet nevelő kamrákat és növényházakat.
Több kutatócsoport munkájába nyertek betekintést. Először Bánfalvi Zsófia (Növényfiziológia Csoport) vezette be a hallgatókat a laborjában folyó kutatások: vírusbetegség ellenállóság és szárazságtűrésben szerepet játszó gének keresésének rejtelmeibe. Azt is elmondta, hogy ezeket a kutatási eredményeket hogyan lehet használni molekuláris markerekre alapozott növénynemesítésben vagy akár a transzgén mentes precíziós növénynemesítésben. A hallgatók a burgonya modellnövény esetében megfigyelhették a munkafolyamat szinte összes pontját, a molekuláris biológiai laboratóriumtól a növényházig.
Szabó Zoltán (Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport) megmutatta hogyan lehet kórokozó-gazdanövény kapcsolatokat vizsgálni paprikán, baktériumok és vírusok esetén. A paprika kapcsán beszélt a nemesítés és a kutatás szoros együttműködésének fontosságáról. Egy pár mondat erejéig szó esett a paprika csípősségét okozó kapszaicin nemesítésben betöltött s szerepéről, amiből kedélyes beszélgetés alakult ki. A rezisztencia gén stabil bejuttatása egy paprikanövénybe hagyományos módon akár 10 szezont is igénybe vehetne, ha nem lenne double haploid technika – vette át a szót Mitykó Judit (Növényi Szövettenyésztési Csoport). Ezzel a technikával növényeket lehet előállítani csak apai vagy csak anyai kromoszómákat tartalmazó sejtekből. Ebben az eljárásban hazánkban élen jár a NAIK MBK, sőtt külföldi cégek is keresnek minket. A keresztezéssel a növénybe juttatott kedvező tulajdonságot ezzel a technikával gyorsan stabilizálni tudjuk (a növény minden utódja egységesen örököli a jó tulajdonságot). Ezzel több évnyi visszakeresztezési munkát lehet megspórolni ami nagy előnyt jelent a vetőmag előállításban. A hallgatók végignézték a magtól-magig rendszert. Bejártuk a növény házakat ahol a beérkezett vetőmagot hajtatják, a labort ahol a portokokat izolálják és a diploidizáció történik és a növényregeneráló kamrákat ahol a már DH-növényeket ápolják. Ezenkívül megnézhettünk egy folyamatban lévő kutatást, melyben a DH módszert fejlesztenek uborkára.
Csorba Tibor (Növényi Virológiai Csoport) laboratóriumába folytattuk utunkat aki beszélt az alapkutatások fontosságáról. Csoportja epigenetikai (a nem DNS láncon kódolt genetikai információ) változásokkal foglalkozik, azon belül is a növényeket érő hő stressz memóriával. Ismert hogy egy korai hőhullám után a növények jobban elviselik a későbbi tartós forróságot. Itt azt kutatják hogy a növények erre mégis hogyan tudnak “emlékezni”.
Utolsó állomásunk a Várallyay Éva által vezetett Diagnosztikai Csoport volt, ahol a az újgenerációs szekvenáláson alapuló kórokozó diagnosztika került bemutatásra. Az eljárás lényege hogy az adott növényben minden nukleinsavat (a genetikai információ hordozó molekulája) leolvasnak és ebből meg tudják mondani hogy a növényi gazdán kívül milyen más élőlények (baktériumok, gombák, vírusok) vannak egy mintában. Ezt a technológiá két másik NAIK intézménnyel Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet együttműködésben használják.
A mai nap bemutattuk hogy lehet érdekes géneket találni, a talált géneket alaposan megvizsgálni, bejuttatni a növénynemesítésbe akár double haploidként és megismerni a jövő kórokozó diagnosztikáját. A NAIK/MBK-ban büszkék vagyunk arra hogy magas szintű alapkutatási eredményekből valódi értéket tudunk teremteni. A hallgatók érdeklődve járták végig az intézetet, sok kérdés elhangzott. Reméljük jól érezték magukat és köszönjük hogy eljöttek!
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2021. február 1-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete, köztük az MBK is a Szent István Egyetemmel együtt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, közhasznú magán felsőoktatási intézményként,átalakított szervezeti struktúrával folytatja tovább működését.