MBK - Alkalmazott Embriológia és Őssejt Kutatócsoport - Reprodukció Biotechnológiai és Oktatási Laboratórium

Laboratóriumvezető: Dr. Bodó Szilárd tudományos munkatárs, egyetemi docens

Szakdolgozók:
Antal Anita, SZIE MKK, BSc. III. évf.
Pintér Timea, SZIE MKK, MSc. II. évf.

A laboratórium alaptevékenységei:

Termékenyítő anyag minőségvizsgálata (nyúl, sertés, szarvasmarha)
In vitro fertilizáció (nyúl, sertés, szarvasmarha)
Embriókinyerés és in vitro tenyésztés (egér és nyúl)
Embrióbeültetés (egér és nyúl)
Embrió mikromanipuláció (egér és nyúl)

Kutatási téma 1:

Egyedi változatosságot befolyásoló egyedfejlődési tényezők vizsgálata emlősökön
2013-2017 OTKA-K

Témavezető: Dr. Bodó Szilárd

Résztvevők:Dr. Gócza Elen, Dr. Hiripi László, Dr. Hoffmann Orsolya, Fábián Renáta

Az egyedi különbségek eredete és szerepe a populációk életében és a fajok evolúciójában központi szerepet tölt be az evolúciós biológiában. Az eredeti élőhelyen a helyi körülményekhez történő adaptációt biztosító változatosság a laboratóriumban könnyebben vizsgálható. Vizsgálati alanyunk, a nyúl híres szaporaságáról, egy alomban akár tucat kisnyúl is fejlődhet. A kicsik között még beltenyésztett fajták és szigorúan ellenőrzött tartási körülmények között is nagy egyéni különbségek alakulnak ki, egyes bakok agresszívebbek mint mások, a nőstények között lesznek könnyen vemhesülő, szapora példányok és problémás, nehezen kezelhető egyedek. Előzetes eredményeink szerint e különbségek a méhen belüli fejlődési időszakban gyökereznek. Mi a szaporodás és a stressz tolerancia egyediségét szeretnénk megérteni. A vemhesség alatti anyai és alomtárs hatásokat fogjuk vizsgálni, mivel ezekről ismert, hogy az egyedfejlődésben hosszú távú változásokat képesek létrehozni. Korábbi eredményeink szerint a hím kisnyulakból eredő nemi hormon hatására a lánytestvéreik harcos nőstényekké válnak, míg a fiúktól távol fejlődő nőstények nagyobb almokat ellenek. Egy másik vizsgálatban azt kaptuk, hogy az emberhez szoktatott újszülött nyulak felnőve sokkal könnyebben szaporíthatók mint az elkülönítve felnevelt társaik. Most tervezett kísérleteinkben megnézzük, hogyan alakulnak ki ezek a hatások. Ehhez a méhen belüli hormonszinteket fogjuk mérni és változtatni, és nézzük a stressz és szex hormonok hosszú távú hatását a viselkedésre, anatómiára, szaporodásra. Mivel ezek a hatások jellegzetes kombinációkban jelentkeznek, a vizsgálatok révén megérthetjük a konzekvens egyedi különbségek eredetét.

Kutatásunkban állatbiotechnológiai eszközökkel kívánunk meg az intrauterin szomszédhatás vizsgálatához modellrendszert létrehozni egér és nyúlfajon. Kísérleteket kívánunk végezni a nyúlbakok tartási körülményeinek és a spermaminőséggel való kapcsolatának tanulmányozására is.

Kutatási téma 2:

Sertés petesejtek mélyhűtése vitrifikációs eljárással és az in vitro embriótenyésztés fejlesztése az ex situ génmegőrzés megalapozásához

NAIK intézetek közötti együttműködés: NAIK-ÁTHK, NAIK-MBK

Témavezető:Dr. Bodó Szilárd NAIK MBK

Résztvevők:Dr. Gócza Elen

A projekt háttere: Mindkét intézetben nagy múltja van az asszisztált reprodukciós technikák alkalmazásának. Az első in vitro embriótenyésztésből származó szarvasmarhát hazánkban az MBK-ban állították elő. Az ÁTK-ban korábban folytak munkák in vivo és in vitro létrehozott sertésembriókkal, valamint a sertés embrió-átültetés területén számos úttörő munkát végeztek.

Megalapozottsága: Mindkét intézménynek jó kapcsolatai vannak japán és német kutatóintézetekkel, ahol a világ élvonalába tartozó kutatókkal végeznek/végeztek közös kísérleteket sertés fajban. A NAIK ÁTHK a mangalica sertéssel kapcsolatos in vivo élettani adatokra alapozva 2010-ben kezdte meg a japán NIAS és NILGS kutatóintézetek kutatóival a sertés gaméták mélyhűtésének fejlesztését japán-magyar TéT (JP-31/09) projekt keretében. Az NAIK MBK-ban a 90-es évek elejétől foglalkoznak szarvasmarha embriók in vitro létrehozásával (2003 és 2010 között a tevékenyég szünetelt). 2012-től sertés in vitro embrió-előállító rendszer kialakítását kezdték meg, a japán NARO sertés IVEP módszerek hazai adaptálásával, amit egy MTA-JSPS (2012-2014) rövid időtartamú kutatócsere pályázat tett lehetővé.

A közös laboratórium kialakítása azért is fontos, mert hazánkban jelenleg gazdasági haszonállatok tekintetében rutinszerű, napi szinten folyó in vitro embrió-előállítás nem történik. Az in vitro módszerek elősegítik az ex situ in vitro génmegőrzés kiterjesztését a hímivarú gaméták eltárolása mellett a petesejtek krioprezerválására is.