MBK - Állatbiotechnológiai Főosztály
Az Állatbiotechnológiai Főosztályon zajló biotechnológiai kutatások a főosztály négy kutató csoportjának aktív együttműködésén keresztül valósulnak meg. A főosztály célja, hogy a legmodernebb nemzetközi állatbiotechnológiai kutatások eredményeit a hazai igényeket figyelembe véve adaptálja, majd alkalmazza azokat. A főosztály vezetését 2018 nyarától Dr. Gócza Elen látja el.
Az Alkalmazott Embriológia és Őssejtkutató csoport, Gócza Elen (MTA doktora) vezetésével, egér, nyúl, sertés és madár embriológiai és őssejtbiológiai kutatásokat végez. Az elmúlt időszakban azt vizsgálták, hogyan segítik elő a mikroRNS-ek az őssejtek pluripotens állapotának fenntartását. Új kutatási irányként tyúk ősivarsejtek (PGC) molekuláris biológiai jellemzését kezdték el. E mellett baromfi génbank létrehozásán dolgoznak régi magyar házityúk, gyöngytyúk, liba fajtákból létrehozott PGC vonalakra alapozva.
A Kérődző Genombiológiai Kutatócsoport vezetője Hoffmann Orsolya (PhD). A csoport szarvasmarha betegségek genetikai hátterét vizsgálja. A csoport célja modern állatbiotechnológiai eljárások fejlesztése, és alkalmazása a gyakorlatban. Az első kutatási irány szarvasmarha betegségek genetikai okait keresi. A csoport kutatásainak másik iránya a precíziós nemesítést célozza. A genom editálás területén is végeznek technológiai fejlesztéseket különböző állatfajokban.
Hiripi László (PhD) vezette Nyúl Genom és Biomodell Csoport a precíziós nemesítéshez kapcsolódó genom editálási technológiák fejlesztésén dolgozik kísérleti állatokban. A csoport célja, hogy mind az alapkutatásban, mind pedig humán betegségek modellállataként, illetve biotechnológiai célok megvalósításában a laboratóriumi nyúl alkalmazhatóságát minél jobban kiterjessze és népszerűsítse.
Szőke Zsuzsanna (PhD) vezette Szaporodásbiológiai- és Toxikológiai Kutató Csoport 2 fő témán dolgozik, melyek alapkutatási és alkalmazott kutatási feladatokat is tartalmaznak. Szaporodásbiológia, endokrinológia, mikotoxikológia területin endokrin diszruptor anyagok (EDC) szaporodás élettani, endokrinológiai hatását vizsgálják. Élelmiszerbiztonság területén mikotoxinok állati szervekben, szövetekben történő kimutatásán dolgoznak.
A főosztály kutatási témáit hazai és nemzetközi partnerek bevonásával valósítja meg. A főosztály minősített kutatói egyetemi oktatási feladatokat is ellátnak számos hazai egyetemen (SZIE, ELTE, BME, KE, DE) folyó B.Sc,, M.Sc és Ph.D. szintű képzések keretében.
Szervezeti alegységek
A csoport egér, nyúl, sertés és madár embriók embrionális fejlődésének vizsgálatával foglalkozik, illetve őshonos tyúkok embrióiból származó ősivarsejtekre alapozott génbank létrehozásán dolgozik. A munka megvalósulását egy VEKOP (VEKOP-2.3.2-16-2016-00012) és egy 2018-ban záruló OTKA K (K109252) pályázat segíti.
A csoport célja modern állatbiotechnológiai eljárások fejlesztése, és alkalmazása a gyakorlatban. Az első kutatási irány szarvasmarha betegségek genetikai okait keresi. A csoport kutatásainak másik iránya a precíziós nemesítést célozza. A genom editálás területén végzünk technológiai fejlesztéseket különböző állatfajokban.
Csoportunk felfedező, és alkalmazott kutatásokat egyaránt végez házinyúlban. Célunk a laboratóriumi nyúl alkalmazása emberi betegségek modelljeként, továbbá biotechnológiai célú hasznosítása. Munkánkat hazai és külföldi együttműködő partnerekkel végezzük.
A csoport 2 fő témán dolgozik, melyek alapkutatási és alkalmazott kutatási feladatokat is tartalmaznak. A csoportban egy tudományos főmunkatárs, egy intézeti mérnök dolgozik.
- Szaporodásbiológia, endokrinológia, mikotoxikológia, endokrin diszruptor anyagok (EDC)
- Élelmiszerbiztonság
Munkatársak
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2021. február 1-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete, köztük az MBK is a Szent István Egyetemmel együtt Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven, közhasznú magán felsőoktatási intézményként,átalakított szervezeti struktúrával folytatja tovább működését.